A romániai Bihar megye szép vidékén található Köröstárkány (mai román neve: Tărcaia). A településen 2015. április 19-én, vasárnap, emlékeztek meg hivatalosan arról a 96 évvel ezelőtti borzalmas napról, amikor közel száz magyar embert mészároltak le románok, éppen Húsvét szombatján.
Az 1919. április 19-ei tragikus eseményre a helyi református templomban, és a közelében, 1999-ben emelt, nevekkel telerakott, falnál emlékeztek, 2015. április 19-én, vasárnap. Az eseményre díszőrségállásra kérték fel a hajdú-bihari huszárbandériumunk gyalogos díszegységét.
Köröstárkány csodálatos környezetben fekvő bihari település, Belényes közelében. A falu azonban arról is ismert, hogy feldühödött, katonaruhába bújt román civilek, 1919 áprilisának húsvét szombatján, rettenetes mészárlást rendeztek a faluban, valamint a közeli Kisnyégerfalván.
Köröstárkány település lakóit ünnepi készülődés közepette rohanták le, és 91 ártatlan civilt lőttek le, köztük 80 éves nénit, és 17 éves fiatal legényt is. Voltak olyan asszonyok, akik éppen kenyérsütés ügyében serénykedtek, kezükön ott volt a liszt, amikor kiterelték őket a vesztőhelyükre. Volt, akit belelőttek a gödörbe, de az isteni gondviselésnek hála, nem találták el, ő halottnak tetette magát, majd éjjel kimászott a tömegsírból, és a közeli szőlőskertekben bujkált pár napot. Így tudott megmenekülni, fia ismert jogász doktor lett, unokája pedig szülész főorvos – ő lelki jó barátom, személyesen ismerem, jó negyven éve már…
Az áldozatok egyetlen „bűne”, legyilkolásuknak oka az volt, hogy magyar emberek voltak… A korabeli terrorista cselekményt még ma sem súlyának megfelelően kezeli a történetírás, ezért is volt jelen a Duna TV is, hogy hírt adjon erről a rettenetes eseményről.
A tragikus napon lezajlott rablás és vérengzés megmutatta a korabeli lappangó, robbanás közeli nemzetiségi feszültségeit is! Egyben közelget az akkori kis-Románia nagy eseménye, és éppen ezért is került sor a támadásra: bekebelezni, teljesen megszállni a Magyar Királyság felségterületének erdélyi, sőt bihari részét is. A Székely Hadosztály próbálta védeni (miután a vörös katonák gyáván elszeleltek a környékről) a saját hazájának ezen részét – magára maradva, így sikertelenül. Ilyen történelmi pillanatban törtek be a településre a román civilek, katona ruhába bujt emberek, valamint félkatonai szervezetek, és hajtották végre a borzalmas mészárlást.
A tragédia mély nemzetiségi feszültségekre utal, de ennek ellenére, meg kell említeni az emberi segítségadás szép példáját is! Mégpedig azt, hogy a sok elmenekült magyar egy részét a szomszédos Várasfenesromán lakossága bújtatta el, így tudott sok magyar megmenekülni… És ez az, ami még egy ilyen tragédia esetében is figyelemre méltó: élhetnek békésen is egymás mellett különböző nemzetek… Az etnikai alapú népirtás kicsiben és nagyban is elítélendő, mindenhol a világban, elfogadhatatlan és semmire sem jelent megoldást. A népek békés egymás mellett élésének nincs alternatívája. Nekünk, ma élő embereknek, ennek érdekében kell tevékenykednünk! Megbékélni kötelességünk, de elfeledni nem szabad az ilyen eseményeket, ezért emlékezni kell erre is, hogy tanulságul szolgálhasson mindörökre az, hogy ilyen, vagy hasonló tragédia soha többé ne ismétlődjön meg!
A 96 éve történt szörnyű tragédia emlékére a helyi református templomban Csűry István királyhágómelléki református püspök tartott istentiszteletet. Majd ezt követően a rendezvényen kulturális műsorral is emlékeztek az áldozatokra, majd a templom közelben lévő, 1999-ben emelt, emlékfalnál (az elhunytak neve és életkora látható kis táblákon, továbbá az első és a második világháborúban elesettek neve is olvasható) tisztelegtek, emlékbeszédeket tartottak, verseket szavaltak, énekeltek és koszorúztak a rokonok, közreműködők, diákok, és ismerősök, meghívott személyiségek, politikusok és a társadalmi szervezetek küldöttei. Az eseményen többek között Csulák Péter, Magyarország kolozsvári konzulja is részt vett, és beszédet is tartott.
A debreceni huszárok mindkét helyszínen díszőrséget álltak, igen nagy elismerést szerezve…
Bízva a nemzetek jövőbeni békés együttélésében, kegyelettel emlékezett:
Szoboszlai Endre, csillagász-ismeretterjesztő, újságíró, huszárhagyomány-őrző.
(Fotón: Debreceni huszárhagyomány-őrzők az emlékfalnál.)
+ Rencz Csaba újságíró barátunk részletesebb cikkét (fotót is tőle kaptuk) itt olvashatjátok el a köröstárkányi megemlékezésről:
http://www.erdon.ro/korostarkany-az-orokseg-kotelez/2813962
Ajánlom még a http://www.erdely-szep.hu honlapot, és ezen belül a várasfenesi/köröstárkányi részt: